A 2014-es év tavaszán Sátoraljaújhelytől 15 km-re, Karos községben, egy régi parasztház kertjében alakítottam ki méhesemet. Egységes kaptártípusra törekszem, így 12 keretes Hunor rakodó kaptárban méhészkedem. A fő inspiráció az volt, hogy étkezési szokásunkon változtatva mézre cseréljük a répacukrot az étrendünkben. Mivel a karosi határ mind mezőgazdasági növény kultúrában (repce, napraforgó, pillangósok stb.) , mind jól mézelő fafajokban (akác, hárs, gesztenye) meglehetősen gazdag, ezért a tavasszal vásárolt 5 méhcsalád rohamos fejlődésnek indult. A közelben virágzó fűzféléknek, kökénynek, alma- és körtefáknak elvitathatatlan szerepe volt abban, hogy mire a repcevirágzás megindult, erős családok vághattak neki a hordásnak. Így az év végére sikerült megduplázni a családszámot és tapasztalt méhészeknek is meglepetést okozva 5x pergetni. Mindenre, de a méhészetre hatványozottan igaz: „a jó pap is holtig tanul” mondás. Ebben a szakkönyvek mellett méhész barátaim segítenek. Terveim szerint a 2015-ös évben, ha az időjárás is kegyes lesz hozzánk tovább gyarapítom állományom, kiegészítve a propolisz és virágpor gyűjtésével és a megtermelt mézet az ideihez hasonlóan kiüvegezve, felcímkézve értékesítjük, fogyasztjuk. A nyáron többféle receptet kipróbálva már a befőttjeinket is mézzel készítjük akár a birsalma sajtot .
