Boldogkő vára
A Boldogkőváralja község felett emelkedő ovális alakú andezittufa hegy tetején az észak-déli irányban elnyúló, szabálytalan alaprajzú, belsőtornyos Boldogkő vára emelkedik a magasba.
Boldogkő várát IV. Béla király engedélyével építette fel a Tomaj nembeli Jaak fia Tyba ispán vagy családjának egyik tagja. IV. László király 1282-ben szerezte meg csere útján. Várnagyát 1300-ból ismerjük, Jánosnak hívták és Amadé nádor alpári jobbágyainak ügyében járt el. Az Árpád-ház kihalása után az Amadék birtoka lett, akik Csák Máté pártján álltak. Károly Róbert király azonban 1312-ben a Rozgonyi csatában legyőzte őket, és birtokait, köztük Boldogkő várát is elvette, amelyet az anjou párti Drugeth családnak adományozott úgy, hogy benne királyi várnagyot tartott. Feltehetően ez a pompaszerető Drugeth család építette meg ebben az időben a felső vár többi részét is (az öregtoronyhoz kapcsolódó palotaszárnyat és az azt védő hasáb alakú tornyot)
Fűzérradvány
Füzérradvány Borsod-Abaúj-Zemplén megye északi sarkában, a szlovák határ közelében, a vulkanikus eredetű Koromhegy déli lábánál fekszik. Füzérradvány egy völgyben fekvő település, csodás panorámával a környező hegyekre. Az ófaluban találjuk a pincesort, a szabadtéri színpadot, az újabb településrészen áll a katolikus templom. A község legfőbb látnivalója a Károlyi-kastély. A barokk épület 18. századi eredetű, később többszöri átépítés és bővítés nyomán lett az ország egyik legnagyobb kastélya ez az F-alakú építmény.
A szabadon álló, egyemeletes, alápincézett, manzárdtetős épület, romantikus tornyával csodás látványt nyújt. 100 hektár kiterjedésű parkja országos jelentőségű természetvédelmi terület. Az angolpark arborétumába számtalan külhoni fajt is telepítettek. Itt találhatók az ország nevezetes fái közé sorolt platánóriások. A Károlyi-kastélyhoz vezető út 150 éves, dél-Franciaországból származó, erdei és fekete fenyőkből álló védett fasor övezi.
